"Hejhó hejhó élni jaj dejó"..várjunk csak oO ez nem az az ének ><..nah szal újból: "Jingle Bells Jingle Bells"..hm..ez sem az igazi..: "Ha elmúlik Karácsony".. hol van az még....."Kiskarácsony nagy Karácsony kisült-e már a kalácsom?" ja..persze..csak is xD
Nah elég a hülyülésből vegyük komolyra a szót.
Vajon kinek mit jelent maga a Karácsony szó? Van olyan ember akinek csak az ajándékok jutnak az eszébe h jaj de jó...kaptam ajándékot...egen, de mi van a szeretettel? végülis az egész ünnep arról szólna h a kis Jézuska megszülelett jaj de jó, de akk is...áhh mindegy xD még itt véletelnül pár embernek össze töröm a kicsi lelkivilágát.. : D
Valaki szereti  a Karácsonyi meséket? Igen? jaj de jó akk mesélhetek^^. :

Valamikor réges régen az erdőben élt két fenyőfa. együtt cseperedtek fel, együtt nőttek. Az egyik fiú volt, a másik lány. Nagyon szerették egymást. Úgy érezték minden az övék. Övék az erdő, övék a kismadár, mely rájuk szállt, s minden, minden. Jött a tavasz, minden kizöldült mellettük. Jött a nyár, jött az ősz. Majd jött a tél, s jött az ember. Sokáig bolyongott az erdőben, majd meglátta ezt a két fát, s vette a fejszéjét. Kivágta őket. Fájtak a csapások, de talán az még jobban, hogy szétszakítják őket.

A piacra kerültek, s ott eladták a két fenyőfát. A fiú egy gazdag családhoz került, s a nagy gazdagság, a sok ajándék, a rengeteg dísz hamar elfelejtette vele szerelmesét. Sok - sok díszes ajándék került alá. S, boldog volt. Hát igen. Ez az igazi élet! -gondolta.

Eközben a lány-fenyő egy szegény családnál állt. Néhány vacak kis dísz, ajándék... semmi. A lány nagyon elkeseredett. Lám, hiába éltem. Itt kell befejeznem. Mi lehet a szerelmemmel? - kesergett.

Elérkezett Karácsony, a szeretet ünnepe. Az egész föld ünnepelt, s boldog volt, hiszen gyermek született, fiú adatott nekünk. Mindenki boldog volt... Mindenki... Mindenki? Nem. Ott, ahova afiú-fenyő került veszekedés volt. A pénz. Már megint a pénz. S a férj otthagyta feleségét karácsony szent ünnepén.

Eközben a másik családnál nagy szeretetben voltak. Lehet, hogy nem volt ajándék, de sokal többet kaptak a gyerekek: szeretetet. Azt, aminél több nem adható.

Elérkezett Vízkereszt ünnepe, s a két fa a szénégetőnél találkozott. Hiába éltem - kesergett a fiú. Á, dehogy - szólt a lány- nem az a lényeg, hogy gazdag vagy, vagy éppen szegény, hanem csak annyi, hogy szeretettel vagy-e a másik iránt. Szeretettel a másik iránt.
S egymást átölelve égtek el, a szénégető kemencéjében.


Hm..nemtudom tetsze-e vagy nem..igaz h most találtam de sebaj xD.
Ez utón kíváok mindenkinek Áldott Boldog Karácsonyi Ünnepeket,sült malackával meg ajándékokkal meg sok-sok szeretettel teli ünnepket,és ne felejtsük el mindjárt itt a Szilveszter is!!xD

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.